A házipor egyik alkotóeleme az atkaürülék, mely a legveszélyesebb allergének közé tartozik. Az atkák az ember elhalt hámsejtjeivel táplálkoznak, méretük a milliméter századrésze, élettartamuk 3 hónap, naponta testsúlyuk 300-szorosát ürítik és a szaporulatuk 100-szoros. Egy 2 éves ágybetétben kb. 2 millió atka él, melyek ürítenek, szaporodnak. Egyetlen gramm háziporban átlagosan 10.000 van belõlük! Magyarországon a lakosságnak körülbelül 1/3-a szenved házipor-allergiától. Leginkább veszélyeztetettek a csecsemõk és a kisgyermekek. Az atkaürülék finom porrá oszlik szét a szoba levegõjében, és a porhoz tapadva órákon keresztül képes lebegni, így a lakás bármely részére könnyen eljut. A házipor allergiások tüneteit a HYLA teljesen megszünteti! Nagyon fontos odafigyelni a porallergiára, mert ha elhanyagoljuk, immunrendszerünk egyre jobban legyengül, egyre több dologra leszünk allergiások és akár asztmás tüneteink is kialakulhatnak!

A poratka emberi hámsejtekkel táplálkozó élõ ízeltlábú, aminek ürüléke allergiát, asztmát is kiválthat.

A köznyelvben házipor-allergiának nevezett betegség okozója valójában nem a házipor, de még nem is a háziporatka, hanem annak mikroszkopikus méretûre feltöredezett, így a levegõben szálló beszáradt széklete. Ez az ürülék az, ami belélegezve, megérintve a jellegzetes allergiás tüneteket kiváltja. A lakáson belüli allergének közül a háziporatka okoz leggyakrabban légúti allergiát.

A háziporatka élete és táplálkozása

Háziporatka alatt a gyakorlatban két ízeltlábút értünk: Dermatophagoides pteronyssus és Dermatophagoides farinae. Méretük szerint kb. 0,3 mm hosszú, a pókok közeli rokonságban álló élõlények.

Az atkák száma késõ tavasszal, nyár végén és kora õsszel a legtöbb, mivel a lakások levegõjének nedvességtartalma a fûtés hiánya miatt ilyenkor a legnagyobb. Télen, kora tavasszal és késõ õsszel a fûtött lakások relatív páratartalma 60% körüli, ami az atkák számára kedvezõtlen, és számuk - különösen télen - a legalacsonyabb. Ezt a kedvezõtlen idõszakot csak azok a példányok élik túl, amelyek naponta legalább néhány órán keresztül megfelelõ körülmények között, pl. ágymelegben tartózkodnak. A túlélésüket sokszor mi is segítjük a lakások túlfûtésével, túlpárásításával.

A háziporatkák fõ táplálékát lakáson belül az ember elhalt, lehullt hámsejtei jelentik. Emiatt természetszerûleg ott fordulnak elõ nagy számban, ahol a hámsejteink felhalmozódnak (ágynemû, párna, bútorhuzatok, bútortestek, szõnyegek, plüssállatok). Az emberrõl naponta kb. 1,5 gramm hám válik le, amely egymillió atka számára elegendõ táplálék egy napra. 1 gramm porban akár 200 háziporatka is élhet.

Érdekes, hogy az emberi testfelületrõl közvetlenül lekerülõ felhám az atka számára teljesen emészthetetlen, sõt annak zsírtartalma kifejezetten mérgezõ is rá nézve. Ezért az atka más, a felhámot elõemésztõ és annak zsiradékait lebontó élõlényekre van utalva, mint például a velük együtt élõ egyes penészgomba fajok. A penészgombák által átalakított felhám már megfelelõ az atka táplálkozására.

Az elhullajtott hámsejtjeink eltüntetése miatt az atkák jelenlétét akár hasznosnak is ítélhetnénk környezetünkben, azonban jelentõs allergenitása miatt sok ember számára az egyik leghaszontalanabb élõlénnyé vált. Az atka agresszív allergenitására jellemzõ adat, hogy az egy-két éve a szobánkban lévõ párna súlyának 10%-át a már elhullott atkák és ürülékük teszi ki.

A háziporatka a magas páratartalmú környezetet és a 17-25°C közötti hõmérsékletet kedveli. -20°C-on, ill. 55°C felett elpusztul, ezért azokat a textíliákat, amelyek feltehetõen atkával szennyezettek (ágynemû, függöny), 60°C-os vízben kell mosni, illetve le kell fagyasztani.

Az atkák peterakásához a nyár és az õsz a legmegfelelõbb idõszak, számuk télen a legalacsonyabb. A nõstény naponta 1-4 petét rak le egyesével, 3-4 hónapos élete során 50-300-at. A petékbõl a lárvák 8 nap múlva kelnek ki és kedvezõ körülmények között 30, kedvezõtlenek mellett 80-100 nap alatt alakulnak át ivarérett példányokká.
Háziporatka okozta betegségek

Az allergiás megbetegedéseket a háziporatka ürülékében található fehérje váltja ki. Az ürülék azért is veszélyes, mert fõleg a téli idõszakban, száraz levegõn beszáradva, feltöredezve a porhoz tapadva órákon keresztül tud lebegni a levegõben, így a lakás bármely részére könnyen eljut. Egy átlagos atka kb. 20 ürülék-gömböcskét helyez el naponta, ami azt jelenti, hogy az atkák néhány nap alatt a saját súlyuknak megfelelõ súlyú ürüléket tudnak termelni.

A háziporatka ürülékével elsõsorban a légútjaink találkoznak, így allergiás nátha, asztma alakulhat ki. Másik jelentõs találkozási felületünk a bõrünk, ahol a háziporatka ürüléke ekcémás elváltozást eredményezhet.

Szénanátha és asztma

Egy ember a nap folyamán átlagosan 9000 liter levegõt lélegzik be. A levegõvel együtt jelentõs mennyiségû por is megjárja a légútjainkat, melynek legnagyobb része (98%) szemünk számára láthatatlan. A légutak szerencsére nem teljesen védtelenek a levegõben található por ellen. Az orrüreg egyik feladata a felesleges részecskék kiszûrése. Sajnos ez nem mûködik 100%-osan. A 0,002 mm-nél kisebb részecskék igen nagy eséllyel eljutnak egészen a tüdõnkig. Ide tartozik a háziporatka ürüléke is, amely amellett, hogy ki tud tapadni az orr-nyálkahártyára, a léghólyagocskákig is képes eljutni.

Szerencsére a legtöbb ember szinte tudomást sem vesz a környezetében levõ porról. Érzékeny személyeknél azonban a háziporral való érintkezés vagy annak belégzése az orr nyálkahártyájának és a szem kötõhártyájának gyulladását (erõs könnyezést és orrfolyást) idézhet elõ. Késõbb száraz, majd erõltetett köhögés jelentkezhet, illetve a hörgõk görcsébõl adódóan légúti elváltozások (nehézlégzés, fulladási roham, asztma) alakulhatnak ki.

Allergiás megbetegedés általában csak akkor jelentkezik, ha 1 gramm háziporban kb. 10 000 atka van és nem jön létre, ha ez az érték 1000 atka/gramm por alá csökken.

Csalánkiütés, ekcéma

A "szénanáthás", illetve asztmatikus tünetek mellett gyakori, hogy az atkaürülék belégzése vagy érintése bõrtüneteket is elõidéz. Ez jelentkezhet csalánkiütés vagy ekcéma formában.

Allergiás nátha

A háziporatka-allergia orrtünetei szinte teljesen megegyeznek a pollenek kiváltotta szénanátha-tünetegyüttessel. Egyedüli különbség talán, hogy háziporatka-allergia esetén inkább az orrdugulás dominál, míg a pollenallergiára az orrfolyás a jellemzõ. Jellemzõ tünetek:

orrdugulás, orrfolyás, orrviszketés, tüsszögés, szemvörösség, szemviszketés, könnyezés, szájpadviszketés

Asztma

Háziporatka-allergiásoknál az allergén akár asztmás rohamot is provokálhat. Az asztmás jellemzõ tünetek a köhögés és a nehézlégzés.

Csalánkiütés, ekcéma

Sok esetben a háziporatka-allergia a kültakarón jelentkezik csalánkiütés, illetve ekcéma (vörös, sokszor száraz felületû foltok a bõrön) formájában.

Jellemzõ, hogy a tünetek többsége éjszaka, illetve hajnalban jelentkezik annak köszönhetõen, hogy a legtöbb allergén az ágynemûben található, és az alvás során ér minket a legjelentõsebb allergén-kitettség.